Dell Inspiron Duo Teszt
Egyedi, de messze nem tökéletes hibrid
2011. 04. 10.
Amikor a Dell először bemutatta a szeptemberi IDF-en a forgatható képernyős Inspiron Duo-ját, majdnem leesett az állunk. A Duo először egy átlagos laptopnak tűnt, de igen meglepődtünk, amikor a 10,1 colos képernyője dobott egy bukfencet, és a gép átalakult tabletté. Az biztos, hogy ehhez foghatót még nem láttunk – ráadásul nem is mondható épp gyengének: dual-core Atom N550 processzor, 2GB RAM, és Broadcom Crystal HD videokártya biztosítja gördülékenyen a vizuális élmények szolgáltatását. A gépen Windows 7 Home Premium, és a Dell új Stage interface fut, amelyek olyan potenciált biztosítanak, ami felveszi a versenyt mind a táblagépek, mind a netbookok piacán. Így ez lehet a tökéletes eszköz azoknak, akik nem tudnak választani netbook és tablet között. A Dellnél nem spóroltak ki semmit a gépből, így jó esélyekkel indulhat a piacon – de lássuk is, pontosan mire képes.
Tény, hogy a DuoStage menüjében található néhány hasznos gyorshivatkozás, és a Dell saját programjai is jól néznek ki, viszont valószínűleg senki nem fog ezekkel jelentős időt eltölteni. Hogy miért? Azért, mert a DuoStage már-már fájdalmasan lassú. Egy újraindítás után, más háttérben futó programok nélkül például 26 másodperc, mire betölt a PhotoStage. A videó thumbnailek között keresgélés is idegőrlő tud lenni néha, pl. ha épp olyat keresünk, amihez a videótár gyors átfutása kellene. Az is tény viszont, hogy egyik Windows 7-es tablet vagy netbook sem a gyors funkcióiról híres.
A böngészés szerencsére egész gördülékenyen megy – főleg egy Windows 7-es tablethez mérve. A Windows Media Center is gyorsan reagált érintéseinkre, és a menük is egyből betöltődtek. A Windows 7 nyilván nem ujjal való használatra lett kitalálva, így nem is lepődhetünk meg néhány funkcionalitásbeli hátrányon, összességében viszont jól oldotta meg ezt a Dell.
Úgy tűnik, hogy a Dell túl sokat akart egyszerre az Inspiron Duoval, így belefutott egy kisebb kudarcba, amit csak a különleges dizájn, és néhány hasznos funkció tud enyhíteni. Internetezésre kielégítő használni, de sok területen hiányt szenved más netbookokkal / tabletekkel szemben. Talán majd a második generáció közelebb kerül a tökéletes megvalósításhoz.
Látvány és forma
Az Inspiron Duo tökéletesen álcázza képességeit, hiszen messziről nézve egy átlagos laptopnak tűnik. Bár nem áll távol a laptopoktól, mégis sokban különbözik azoktól. Az első különbségek már látszanak, ha felnyitjuk a Duot. A képernyőt övező váz gumis anyaggal van fedve, ami már szokatlan egy ilyen gépnél, de az igazi meglepetés akkor vár az emberre, amikor megtolja a képernyőt, és az elkezd forogni. A netbook hátlapja csillogó-villogó réteggel van lefedve, ami dizájn-elemként sem utolsó. Tabletté úgy tudjuk átalakítani a gépet, ha elforgatjuk vízszintesen a képernyőt, és lehajtjuk az immáron velünk szemben lévő csillogó hátlapot. Érdekesség, hogy a képernyőt csak hátrafele lehet forgatni, az ellenkező irányban nem engedi a mechanika.
Volt némi fenntartásunk a forgóképernyő kialakításával kapcsolatban, de mint kiderült, remekül kivitelezett megoldás. Ha forgatjuk a képernyőt, az egyáltalán nem leng ki, biztosan forog a tengelye körül – ez köszönhető a képernyő oldalába, és a keretbe épített mágnesek összehangoltságának. Ezen felül az egész kialakítás masszív érzetet kelt, ami az egyik legkellemesebb dolog a Duoban. Ez köszönhető a gumis rétegnek is, ami több részén is befedi a netbookot.
Bárcsak így dicsérhetnénk a Duo méreteit is, de a 2,08 cm-es és 1,54 kg-os gép sokkal vaskosabb, mint egyes társai, ami azért is különösen hátrányos, mert pont ezt a gépet fogjuk a legtöbben kézben tartani. Tablet módban a legkényelmesebben az ölünkben tudtuk használni.
Azt gondolná az ember, hogy az átlagosnál nagyobb méretek több portot is eredményeznek, ám ez nincs így: csupán két USB port, és egy fülhallgató kimenet található rajta. Nincs viszont VGA, Ethernet, vagy SD kártya csatlakozás sem rajta – ezekért külön dokkolót kell vennünk.
Bárcsak így dicsérhetnénk a Duo méreteit is, de a 2,08 cm-es és 1,54 kg-os gép sokkal vaskosabb, mint egyes társai, ami azért is különösen hátrányos, mert pont ezt a gépet fogjuk a legtöbben kézben tartani. Tablet módban a legkényelmesebben az ölünkben tudtuk használni.
Azt gondolná az ember, hogy az átlagosnál nagyobb méretek több portot is eredményeznek, ám ez nincs így: csupán két USB port, és egy fülhallgató kimenet található rajta. Nincs viszont VGA, Ethernet, vagy SD kártya csatlakozás sem rajta – ezekért külön dokkolót kell vennünk.
Billentyűzet és Touchpad
Netbook módban igen kellemes gépelési élményt biztosít az Inspiron Duo – ami egyébként hasonlít a Dell Inspiron M101z-re. A matt billentyűzeten meglepően könnyű a gépelés – egyedüli negatívumként azt hozhatjuk fel, hogy a billentyűzet környéke is csillogó, és könnyen felveszi az ujjlenyomatokat, maszatokat.
A touchpadra sem lehet sok rossz szavunk: széles, és praktikus. Külön dícséretet érdemel a megjelenő jobb- és bal egérgomb. A billentyűzet is jól használható, bár kicsit fura az elhelyezése, hiszen a gombok alatt, és a képernyő alja között üres hely „éktelenkedik” – ez viszont nem befolyásolta a navigálást. A pad bár képes befogadni multitouch érintéseket, elég pontatlanul reagál (pl. amikor két ujjal scroll-ozunk).
Képernyő
A forgatható 10,1 hüvelykes, 1366x768-as felbontású képernyő az Inspiron Duo fő „látványossága” – vagy legalábbis ennek kéne lennie. Valójában a képernyő minősége nem nő fel a Duo egyedi dizájnjához. Nem a képernyő világosságával van a gond (egy 720p-s film például ütősen néz ki), hanem a gyenge vízszintes látószöggel. Ez pedig feltűnően nagy hiányosság, tekintve, hogy pont ezt a képernyőt fogjuk a legtöbbet forgatni vízszintesen. A színek minősége már nem kevesebb, mint 35 foknál erősen romlik, ami elfogadhatatlan egy képernyő esetében. Ez azt jelenti, hogyha tablet módban használjuk a gépet, és mondjuk az ölünkben van, igen biztosan kell tartani, hogy a kép minden részletét azonos minőségben lássuk. Valószínűleg ezzel az átlagon aluli képernyővel akarta alacsonyabban tartani a Dell a gép árát, ami érthetetlen, tekintve, hogy egy LCD-re épülő technológiáról van szó.
A Duo rendelkezik egy érzékelővel, ami normál esetben a képernyő aktuális szögét lenne hivatott követni, de mivel nem a kijelzőben kapott helyett, erre a célra haszontalan. Helyette akkor vált a képernyő táblagép módba, ha teljesen elforgattuk a képernyőt, és bekattant végállásba. Ez akkor okoz problémát, ha kifordított képernyővel szeretnénk gépelni, ekkor állítani kell a „Display Properties”-ben, ami nem egy élmény. A képernyő forgatása közben egyébként feltűnhet feketés villogás, ami más Windows 7-es tableteken is előfordul. A Duoban található egy 1,3 MP-s beépített kamera is, ám elhelyezkedésénél fogva csak netbook módban használhatjuk – pl. videochathez megfelel.
A kapacitív érintőképernyőről nem mondhatunk sok rosszat: kellően (talán már túlzottan is) érzékeny, így elég egy gyengéd húzás/érintés, hogy pl. a menüben megtaláljuk a keresett elemet. A már említett maszatolódás pedig csak némi esztétikai gondot jelent. Egyébként az érintőképernyőket nemcsak a hardver teheti jóvá - óriásit számít a szoftver is.
A kapacitív érintőképernyőről nem mondhatunk sok rosszat: kellően (talán már túlzottan is) érzékeny, így elég egy gyengéd húzás/érintés, hogy pl. a menüben megtaláljuk a keresett elemet. A már említett maszatolódás pedig csak némi esztétikai gondot jelent. Egyébként az érintőképernyőket nemcsak a hardver teheti jóvá - óriásit számít a szoftver is.
Dell Stage / Windows 7
A Duo Windows 7-et használ, amelybe a Dell beépítette saját szoftverét is, a Duo Stage-et. Ez automatikusan elindul, ha tablet módba forgatjuk a gépet. A Stage célja könnyebbé tenni a ujjal-vezérelt élményt, így megnöveli a képernyőn látható ikonokat, automatikusan médiát importál a közösségi oldalainkról, stb. A főmenüben sok hasznos ikon teszi könnyebbé életünket, amelyek fotókhoz, videókhoz, zenékhez, játékokhoz, vagy épp a paint alkalmazáshoz navigálnak egy érintéssel. Lássuk ezeket az alapprogramokat:
- MusicStage: a zeneportál, amely listába szedi a gépen található zenéket, és borítókat társít hozzá. Ezen kívül Napster és Radiotime kompatibilis – a Radiotime egyébként nagyon látványos: a földgömb forgatásával böngészhetünk a Földön megjelenő rádióállomások között.
- PhotoStage: ugyanaz, mint a MusicStage, csak képekkel. Összegyűjti és rendszerezi a gépünkön, valamint Facebookon és Flickren található képeinket. Hasznos funkció, hogy barátaink képalbumát is importálhatjuk pl. Facebook oldalukról. Ezeken kívül digitális fotókeretté is változtathatjuk a táblagépet a Play gombbal.
- VideoStage: thumbnaileket készít videóinkról, vagy pl. a CinemaNow-ból kölcsönzött filmjeinkről. A lejátszója alapvetően egy különleges skin alatt futó Windows Media Player, TrueTheater opcióval, ami felélénkíti képeinket. Egy 1080p-s klippet simán le tud játszani, mi viszont sebességi szempontokból mégis a Windows Media Playert részesítjük előnyben.
- Könyvek: a Dell fizetős e-könyv választéka körülbelül 50.000 címet tartalmaz a Baker & Taylor-tól, de körülbelül 1.000.000 könyvet tölthetünk le az ingyenesekkel együtt. Még nagyobb választékból válogathatunk, ha letöltjük a Kindle for PC-t.
- Játékok, Internet, Paint: e közül a három közül egyik sem a Dell saját programja. A játékok hivatkozás csupán megnyitja a Windows Games mappát, amiben alapból a Hearts és FreeCell található. A paint app-el a CyberLink YouPaint programja indul, az Internet ikonnal pedig az Internet Explorer 8. Úgy érezzük, hogy ezt a három alkalmazást a Dellnek már nem volt ereje, vagy kedve a géphez szabni, ezért ajánljuk például a Firefox azonnali letöltését egy új gép vétele esetén.
Tény, hogy a DuoStage menüjében található néhány hasznos gyorshivatkozás, és a Dell saját programjai is jól néznek ki, viszont valószínűleg senki nem fog ezekkel jelentős időt eltölteni. Hogy miért? Azért, mert a DuoStage már-már fájdalmasan lassú. Egy újraindítás után, más háttérben futó programok nélkül például 26 másodperc, mire betölt a PhotoStage. A videó thumbnailek között keresgélés is idegőrlő tud lenni néha, pl. ha épp olyat keresünk, amihez a videótár gyors átfutása kellene. Az is tény viszont, hogy egyik Windows 7-es tablet vagy netbook sem a gyors funkcióiról híres.
A böngészés szerencsére egész gördülékenyen megy – főleg egy Windows 7-es tablethez mérve. A Windows Media Center is gyorsan reagált érintéseinkre, és a menük is egyből betöltődtek. A Windows 7 nyilván nem ujjal való használatra lett kitalálva, így nem is lepődhetünk meg néhány funkcionalitásbeli hátrányon, összességében viszont jól oldotta meg ezt a Dell.
Teljesítmény és Üzemidő
A DuoStage szoftver kissé lelassítja a gépet, de ha csak szimplán a Windows 7 Home Premium fut az 1,5 Ghz-es kétmagos Atom processzoron, 2 Gbyte RAM-mal, 320Gbyteos 7,200 rpm-es merevlemezzel, a programok elég jól futnak. Az átlagos teljesítmény némileg elmarad a hasonló kétmagos Atom processzoros netbookhoz képest, de így is jól kezel több egyidőben futó alkalmazást, vagy épp 1080p-s WMP videóklippeket, 720p-s YouTube videókat, köszönhetően főleg a Broadcom Crystal HD videokártyának. Összességében elmondható tehát, hogy a Duo saját szoftvere okolható a gép helyenkénti lassúságáért.
A Duo kritikán aluli képernyőjén, és lomha szoftverén kívül még egy szembetűnő negatívummal rendelkezik: a rövid üzemidővel. A 29 Wh-ás négy cellás energiaforrás nem cserélhető, ami nem egy jó pont, tekintve, hogy 3 óránál nem bír többet a gép.
A Duo Audio Station
A Duo két beépített hangfala jónak mondható egy netbookhoz, a Dell viszont arra számít, hogy megvesszük még kb. 20.000 Ft-ért a Duo Audio station kiegészítőt. Ez egy dokkoló egység, ami egyben hangfal is. Azt nem mondhatjuk, hogy a hangminőségtől el voltunk kápráztatva – átlagosnak mondható – viszont a hangerőt kellően fel tudjuk venni. A dokk rendelkezik 2 USB porttal, Ethernet csatlakozással, kártyaolvasóval, és még egy audiobemenettel – így összességében megéri megvenni. Ugyanakkor VGA, vagy HDMI portot az Audio station-ön sem találunk, tehát nem tudjuk összekötni semmilyen külső képernyővel a Duot. A dokkoló egység azért is hasznos, mert állványként is funkcionál. Stabil látószöget állíthatunk be vele, ami nem elhanyagolható, tekintve a képernyő említett gyenge látószögét.
Végszó
Szomorúan mondjuk, de el kell ismernünk, hogy az Inspiron Duo messze nem tökéletes tablet / netbook hibrid, még ha egyedinek is számít. Netbookként felfedezhetünk néhány kellemes tulajdonságát: a jól használható billentyűzetet, és masszív kialakítást, viszont „cserébe” nehéz, és az akkumulátora is körülbelül addig bírja, mint egy feleannyiba kerülő netbooké. Tabletként használva legfőbb hátránya az alacsony látószögű képernyője, és lomha szoftvere.Úgy tűnik, hogy a Dell túl sokat akart egyszerre az Inspiron Duoval, így belefutott egy kisebb kudarcba, amit csak a különleges dizájn, és néhány hasznos funkció tud enyhíteni. Internetezésre kielégítő használni, de sok területen hiányt szenved más netbookokkal / tabletekkel szemben. Talán majd a második generáció közelebb kerül a tökéletes megvalósításhoz.
